Kétévente kerül megrendezésre országszerte más-más városban az Evangélikus Gimnáziumok Országos Találkozója, mely eleinte verseny volt, mára azonban jutalom a diákok számára. Idén, a Soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum és az Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola volt a házigazdája a találkozónak. A szeptember 23 és 25 közötti hosszú hétvégén közel 300 diák gyűlt össze a városkában az ország 13 evangélikus középiskolájából: Bonyhádról, Miskolcról, Orosházáról, Békéscsabáról, Aszódról, Budapestről 3 intézményből, Kőszegről, Győrből, Nyíregyházáról, valamint Sopron 2 gimnáziumából.
Szeptember 23-án reggel 5 órakor indult iskolánktól Dr. Dráviczki Sándorné igazgatóhelyettes asszony, Bozorády Ildikó iskolalelkész valamint Kerekes Attila tanár úr 20 diákkal. Budapesten tartottunk kis pihenőt, ahol csatlakozott hozzánk további 20 diák és 2 tanár a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnáziumból. A hosszú út jó hangulatban telt: pihentünk, énekeltünk, gitároztunk. 13 órára érkeztünk meg Sopronba, ahol a kollégiumi beköltözésnél egy ajándékcsomaggal leptek meg minket a házigazdák: kapott mindenki iskolánként más színű EGOT-os pólót, képeslapot, Sopron nevezetességeiről szóló könyvecskét, valamint a Líceum évkönyvét.
Délután a megnyitó, melyet a Szélrózsa Band színesített fantasztikus feldolgozásival, a gyönyörű Deák-kútnál volt, mely Sopron legrégebben ismert forrása, s melyet idén újítottak fel. Nem véletlenül ennél a kútnál volt az ünnepség, hiszen egy régi hagyomány szerint az iskola végzős diákjai ennek a kútnak a vizéből ittak, hogy erőt kapjanak a felnőtt élethez, s felvételt nyerjenek felsőoktatási intézményekbe. A felújításnak köszönhetően hamarosan újra iható lesz a kút vize.
A nap hátralévő részében számos alternatív program közül választhattak a diákok, mint például hajókirándulás, csokoládégyár látogatás, kalandpark, kenutúra, valamint az érdeklődők a nagy sikereket elérő, a sokszoros magyar bajnok soproni női kosárlabdacsapat néhány játékosával találkozhattak és játszhattak is. A hajókázók a Fertő tavat ismerhették meg jobban, láthatták a magyar-osztrák határt jelölő cölöpöket a tó vizében, mely mára csak emlék, illetve a korábban a két szomszédos országot elválasztó vasfüggönyről is sok érdekes információt tudhattak meg az idegenvezetőtől. A hajó utasai „átlépték” az országhatárt, megtekintve Fertőmeggyes egyedi, Európa egyik legszebb szabadtéri színpadát, mely a vízen úszik, a nézőtér pedig a partra lett kiépítve. Az este folyamán a Jónás és Jézus című rock oratóriumot mutatták be az EGOT rendezvényeinek helyet adó GYIK (Gyermek és Ifjúsági Központ) színháztermében a helyi diákok előadásában.
A tanulók előzőleg 16 különböző szekció közül jelentkezhettek a saját érdeklődési körüknek megfelelően, mellyel a szombati alkotónapot töltötték. A média és rádió szakon lévők a délelőtt folyamán megismerkedhettek az újságírás kulisszáival, előnyeivel, hátrányaival B. Tóth Éva előadásában. Ám előtte játékos közösségkovácsoló gyakorlatokat tanulhattak, ezzel megteremtve a közös munka hangulatát. Ebéd után Balogh Zoltán kalauzolta a kíváncsi nebulókat a helyi televízió és rádió stúdiójában. Miután részletes tájékoztatásban részesültek a gyerekek a rádiós munkákról, a műsorvezetés fortélyairól, a Naprádió élő műsorában kaptak egy rövid beszélgetésnyi időt, melyben üdvözölhették Sopron és környéke lakosságát.
A médiásoknak még csak ezután jött a java. Az izgalmas látogatás, és elméleti információk után kezdődött az igazi feladat. Mivel ennek a csoportnak nincs kézzel fogható alkotása, ezért egy rövid show műsorral kellett készülni. Riportertanoncok járták szélvész gyorsan a szekciókat, mindenhova betekintettek, fotóztak, interjúkat készítettek, információkat gyűjtöttek. Eközben a műsorvezetők izgatottak szervezték az előadás programját, hogy az kevésbé legyen unalmas a közönség számára.
Minden csoport a legjobbat kihozva magából dolgozott; a szobrászok és fafaragók szorgosan faragtak, a drámások, a hangszeresek, valamint a kórus tagjai tüzesen gyakoroltak, és mindenki más tevékenykedett, hiszen a közös ökörsütéssel egybekötött vacsora után Gálaesten kellett bemutatni a kemény munka eredményeit. Bár a végén mindenki fáradtan ment haza, még is megérte az egész napos elfoglaltság, ugyanis gyönyörű alkotások születtek, mint zenei, mint művészeti téren is.
A vasárnap délelőtti Áhítat kihagyhatatlan volt búcsúzás előtt, mivel egy evangélikus találkozó. A közel két órás interaktív istentisztelet részesei lettek a vendégek, ahol ajándék tollat is kaptak, amit a fafaragók készítettek „Hálás vagyok” felirattal. A közös úrvacsora előtt szó esett a Mindenható 4 asztaláról: TapAsztal, VígAsztal, MarAsztal és MagAsztal. Bárki bekapcsolódhatott a beszélgetésbe, sőt a végén mindenkinek kellett írnia egy – a témával kapcsolatos- ¬zsoltárt, melyet összegyűjtenek, és a következő alkalommal felolvassák, mint EGOT zsoltárt.
Bár rövid időt töltöttünk együtt, mégis nehéz volt a búcsúzás. Rengeteg élménnyel, baráttal és tapasztalattal gazdagodtunk ebben a szűk 3 napban. Nem baj, hogy nem volt hétvégénk, hogy fáradtak voltunk, hogy keveset aludtunk és még a dolgozatokra sem tudtunk készülni, mégis megérte ez a jutalomkirándulás.
Oláh Zsuzsa 8/11.