2016.március 14-én kora reggel indultunk első külföldi osztálykirándulásunkra, Erdélybe. Ezt már hosszú hetek óta nagyon vártuk. Körülbelül két óra utazás után értünk a határra, ahol ellenőrizték az iratainkat, majd továbbhaladtunk úti célunk felé. Első megállónk Szinérváralja volt, ahol Sylvester János emléke és munkássága előtt hajtottunk fejet. Ezt követően egy szép városba, Nagybányára érkeztünk volt és egy helyi iskolába látogattunk el, ahol ismerkedtünk az ottani magyar diákokkal, táncházat rendeztünk, majd rendhagyó irodalom órán vettünk részt. Ezután tartottunk egy főpróbát a következő napi előadásunkra készülve. Ezt követően a szállásunk felé vettük az irányt. Szétosztottuk a szobákat egymás között, majd vacsoráztunk, elhelyezkedtünk és az osztály együtt töltötte az este hátralevő részét.
no images were found
Másnap reggeli után indultunk Koltóra, ahol megtekintettük a Petőfi-emlékházat. Elszavaltuk a Szeptember végén című verset, az ablakból megnéztük a bérci tetőt, mely akárcsak a versben, most is havas volt. Megkoszorúztuk az emlékház udvarán található Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrát. Ez után újra Nagybányának vettük utunkat. Az iskola diákjainak és tanárainak nagy örömmel mutattuk be az otthonról magunkkal hozott színdarabunkat. A fellépés után három helyen is koszorúztunk, többek között a város főterén is. Az esti előadásig kis időt töltöttünk nézelődéssel. Este a Nagybányai Színházban helyi diáktársaink megható műsorral emlékeztek meg 1848. március idusáról. Lelkesen, fáradtan tértünk vissza szállásunkra, gondolatainkban már készülve kirándulásunk harmadik napjára.
Másnap, március 16-án a reggeli után búcsút vettünk a szállásunktól, s a helyi Ásványtani Múzeumba látogattunk el, ahol gyönyörködhettünk a csodaszép csillogó kövekben. Már csak egy programunk maradt, ezért elindultunk Máramarosszigetre. A busz ablakából kitekintve páratlanul szép táj tárult elénk, az út többek között szerpentinen vezetett, innen is láttunk havas hegycsúcsokat. A máramarosszigeti temetőben megtekintettük a tömegsírok emlékhelyét, és egy harangtornyot. Végeztünk egy kis “közmunkát” is, söpörtünk, szemetet szedtünk. Lassan elérkezett a hazaindulás ideje. Szerintem mindnyájan szép emlékekkel feltöltődve érkeztünk haza.
Tóth Tamara Jázmin 8/7