Szeptember 7-én iskolánk minden diákja bepillantást nyerhetett a Görög Katolikus Hittudomány Főiskolán megrendezett Kontraszt kiállításra. Riportjaimban Márföldi Esztert és Oláh Zsuzsannát kérdeztem a kiállításról.
– Az iskolában hallottál először erről a rendezvényről?
– Igen.
– Milyen érzéseket váltott ki belőled a kiállítás?
– Először megdöbbentett az egész, hisz erről az oldaláról nem tapasztaltam meg az életet- remélem nem is fogom.
– Mit figyeltél meg? Társaidra hogyan hatottak a hallott és látott kisfilmek?
– Mindenki döbbenten figyelte a videókat, és olvasta a plakátokat. Voltunk egy páran, akik sírtunk is a látottak és hallottak miatt.
– Szerinted a kiállítás eléri a célját? Megváltozik valamennyire az emberek életszemlélete?
– Szerintem eléri a célját, a fiatalok és a felnőttek is egyaránt elgondolkodnak a látottakon és jobban odafigyelnek majd mindarra, amit csinálnak.
– Te kipróbáltad az első szobában a szemüvegeket? Tetszett vagy inkább megijesztett?
– Igen, kipróbáltam őket. Én inkább viccesnek mondanám, mint elrettentőnek. A kiállítás megtekintése előtt és után ezzel a kis “játékkal” oldottuk a bennünk lévő feszültséget.
– A kiállítás végén bementél a csendszobába? Mit tapasztaltál ott?
– Igen, bementünk és megbeszéltünk mindent. Sikerült kellőképpen megnyugodni, és feldolgozni a kiállítás egyes részeit. Sokat segített, hogy leültünk néhány percre gondolkodni.
– Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre, Eszter.
– Mikor mentetek a kiállításra?
– Mi csütörtökön mentünk a kiállításra Takács tanár úr kíséretében.
– Hallottál már az előadásról vagy teljesen ismeretlen volt számodra?
– Korábban már sokat hallottam róla, mivel már tavaly is beszélgettünk erről hittan órán. Volt szó arról, hogy busszal utazunk, hogy megnézhessük a kiállítást. Azonban a református egyház kérésére Nyíregyházára hozták. Ezen kívül, mikor szó esett róla, hogy idén itt megnézhetjük, a tanárokat kérdezgettük, hogy mégis milyen, mivel ők már látták. Sokat, és meghökkentő dolgokat meséltek róla.
– Tetszett a kiállítás vagy inkább felkavart?
– Hogy milyen volt valójában? Nagyon rossz érzés volt végigmenni. Valóban meghökkentő látvány, mint ahogy azt korábban elmondták. Nagyon erős volt, nagyon sok, és nagyon felkavaró egyszerre. Nehéz jellemezni. Kellett az a két vészkijárat. Jól esett az a kis pihenő. Tudom, hogy az elrettentés volt a célja, és hogy felkavarjon, de őszintén jó volt eljönni onnan.
– Milyen reakciókat figyeltél meg a társaidon?
– Szerintem nem volt mindenkinek olyan rossz érzés, mint nekem, de az is lehet, hogy csak nem merték kimutatni. Volt, aki nevetett rajta. Az ilyen ember szerintem nem vette komolyan az ott látottakat.
– Szerinted a kiállítás hatással lesz az emberekre? Változik majd az életszemléletük?
– Aki nem vette komolyan, azt az embert nem is fogja elrettenteni ez az egész. A célja pedig ez lenne. Az biztos, hogy sokan átértékelték a “drogokat és társait”.
– Tetszettek vagy megijesztettek az első szobában található szemüvegek?
– Kipróbáltam őket vezetés közben és külön is. Ijesztő volt, de egyben tetszett is. A vezetés nagyon jó ötlet volt, hogy ezzel együtt próbálhattuk ki a szemüvegeket. Így hatásosabb volt.
– Bementél a csendszobába? Az ottani hangulat megnyugtatott?
– A kiállítás közben mentem be, az abortusz szoba után. Ki lehetett volna bírni önmagában a videót, bár tény, hogy nagyon durva volt. A beszorult levegővel és szaggal már nyomasztó volt. Ezért mentem ki pár percre. Ott lehetett inni néhány kortyot a nyugtató zene társaságában és könnyebben mentem vissza.
– Köszönöm szépen, Zsuzsa, hogy válaszoltál a kérdéseimre.
Készítette: Kondor Boglárka 6/10.